Вот в переводе на венгерский язык начало сказочной поэмы А.С. Пушкина "Руслан и Людмила"
У лукоморья дуб зелёный (Zöld tölgy a tenger szögletében)
Zöld tölgy a tenger szögletében,
színarany lánc a derekán,
s egy tudós kandúr nappal-éjjel,
a láncon folyton körbejár:
ha jobbra indul – dalt dalolgat,
ha bal felé – mesét regél.
Csodás az ott: manók bolyongnak,
az ágon tündér üldögél:
ott ismeretlen úton járva
rejtélyes állatok nyoma:
ott kunyhót tart a réce lába,
se ajtaja, se ablaka.
Ott erdő, völgy dús titkú tája,
hullámot hajtó tenger árja,
hajnalban puszta partra hág,
s harminc vitéz pompás csoportja
a tiszta habból kél ki sorba,
hozván a vízi-bácsikát
Útközben ott királyfi ejt el
fogolyként rettentő királyt,
s a nép előtt a fellegekben,
erdőkön át és vízen át
varázsló hurcol daliát.
Királynő sír ott börtönében,
hű farkas őrzi szóra készen:
kunyhó a vén banyával ott
maga-magától vánszorog.
Zsugori cár ott kincsén virrad,
hazai ott a lég s az illat!
Ott járva mézsört ittam én,
zöldellni láttam parti tölgyet,
alatta kandúrt ülni, bölcset,
amint meséiből mesél.
Карантин?
Объяснение:
Логика у меня железная